Ez az első bejegyzésem ebbe a blogba, úgyhogy mielőtt belevágok, tisztázzunk valamit: Szanaszéjjel spoilerezem a filmet, úgyhogy aki erre érzékeny, az MOST zárja be a blogot. A másik fontos infó, hogy nem vagyok filmkritikus. Sőt, a végzettségemnek semmi köze nincs a művészvilághoz, így ezen a blogon csupán a saját véleményemet fogom leírni, így felesleges hisztizni, ha valaki nem ért egyet. Ettől függetlenül szívesen olvasom majd a kultúrált hangnemben megfogalmazott ellenvéleményeket.
Először is had dicsérjem meg a Jurassic World trailerét. Egy jó trailer két dologra jó: A forgalmazó szempontjából akkor jó, ha nagy tömegeket vesz rá arra, hogy pénzt adjanak a filmért. A hozzám hasonló egyszerű tanulatlan paraszt számára viszont a jó trailer nem hazudik, az alapján ki lehet találni, hogy mit lehet várni a filmtől. Rossz példa: Számomra anno a 2014-es Godzilla volt nagy csalódás. Ott a trailer valami elképesztő hangulatot ígért, ehhez képest pedig kaptunk egy közepes filmet. Vagy a másik kedvencem, a Titánok harca, a trailer ütött, megnéztem vagy ezerszer, ellenben a film ultragagyi lett. Ezzel ellentétben a Jurassic World igazi WYSWYG (azt kapod, amit látsz) mozi lett, a trailer nem hazudik. Aki úgy ítélte meg, hogy ez gagyi lesz, az nem fog pozitívan csalódni, akinek tetszett, az oda-vissza lesz a filmtől. Én sajnos az első csoportba tartozok.
Nézzük is sorra, milyen benyomásaim lettek a film nézése közben. Az első pain-in-the-ass momentum a két gyerek, akik köré a filmet építették (Ty Simpkins és Nick Robinson). A kisebb egy idegesítő, okoskodó, izgága kölyök, az idősebb egy búvalbélelt, minden csajra nyálat csorgató idióta. Komolyan, azt kívántam már 10 perc után, hogy minél hamarabb tépjék őket szét a raptorok, egyszerűen nem tudtam aggódni értük. Ha már a szereplőknél tartunk: Szinte mindenki inkompetens idiótaként viselkedett. Elszabadul egy mutáns dínószörny, amiről még azt se tudja senki (még a vezetőség sem!!!!!), hogy pontosan mire képes, de azért a sziget kitelepítését nem sietik el. Komolyan, nincsenek hajók kikötve egy ilyen szigeten, nincsen valami reptere? És hagyjuk már ezt a "pénzéhesek vagyunk, és inkább veszélyeztetjük az embereket" sablont, 2015-ben ez már nagyon unalmas. Chris Pratt karaktere volt talán az egyetlen, akit nem akartam odalökni raptorkajának, de csak azért, mert nem volt idegesítő. De túlságosan király sem, a Galaxis őrzőiben láthattuk, hogy tud ő ennél jobbat is. És még valami a béna karakterekről: A két kölyöknek akartak adni valami jellemet (az okostojás és a wannabe csajozógép), de ezzel semmit nem kezd a film. Egyszer sem aknázzák ki azt, hogy a kiskölyök okos (emlékszünk ugye az első részre, ahol a kiscsaj állította helyre a park biztonsági rendszerét), és nem kerülnek slamasztikába sem azért, mert a nagyobb minden nőnemű egyedre rá akar mozdulni. Az, hogy megszerelnek egy autót, az is annak köszönhető, hogy régen már csináltak ilyent, úgyhogy ez nem számít. Plusz egy idegesítő momentum, amit simán kivágtam volna a filmből: Egy jelenetben a fiatalabb azért bőg, mert a szülei el akarnak válni, a nagyobb pedig vigasztalja. És ezzel sem kezdenek semmit, a végén nem borulnak össze a szülők, hogy na akkor mégsem válunk, vagy valami.
A gyerekek által okozott sokkot újabb követte, bemutatják nekünk az új dínót, az un. Indominus Rex-et. Ugyanis a park szervezői azzal a problémával szembesülnek, hogy "egy Steganosaurus már egy négy évesnek kb annyira érdekes mint egy elefánt". Ezért kikotyvasztanak valami olyant, ami majd mindenkit ámulatba ejt, és megint dől a pénz a parkba. Namost, mi ezzel a bajom? 1: Egy négy évesnek az elefánt is hatalmas élmény, hacsak nem valami nagyon gyökér gyerekről van szó. Vagy afrikairól. 2: A film a nézőket is így kezelte. Nyilvánvaló, hogy 20 évvel ezelőtt már pusztán az hatalmasat ütött, hogy a vászonra varázsolták a dinoszauruszokat, annak ellenére, hogy a teljes játékidő töredékéig voltak csak láthatóak. Ma már tényleg nem ütős egy egyszerű dínó a filmekben, nyilván kell valami plusz. Még az 1993-as filmben is vették a fáradságot, hogy egy jó forgatókönyvet rittyentsenek a speciális effektusok mellé. Mit csináltak azonban a Jurassic World-ben? Hülyítsük a nézőket pont úgy, ahogy a filmben parasztvakítanak a kamudínóval. Ez majd biztos elég lesz a "hűha faktor" fokozásához, nem baj, ha a történet ezer sebből vérzik, a karakterek gagyik, és megerőszakoljuk az első részt. Van, akinél ez bejön, nálam sajnos nem. És ahogy azt korábban írtam, a park vezetősége NEM TUDJA, hogy milyen állatok DNS-eiból lett összerakva az új szörny. Nem azért, mert nem érdekli őket, hanem mert akik elkövették ezt a merényletet a természet ellen, azok nem hajlandóak kiadni ezt az információt (na, vajon miért nem?). Egy valamire való cégvezető ilyenkor az első pillanatban felmondja a szerződést az őrült tudósokkal, majd a labort ledózeroltatja, és sóval hinti be a helyét. De nem, inkább vigyük az emberek közelébe.
Lássuk a többi dinoszauruszt. Sokat vannak a képernyőn a raptorok. Van egy axióma, amit az első három rész rendesen betartott, miszerint:
Velociraptor = BESZARÁS
Itt pedig béna házi kedvenceket csináltak belőlük, akiket Pratt karaktere egész tűrhetően tud irányítani. Itt majdnem elsírtam magam, ez volt az a pont, amikor éreztem, hogy végleg a sárba tiporták a nagy elődöt. Ezt valamennyire mentették, mikor kiderült, hogy a nagy dög részben raptor is, majd az emberek ellen fordítja a 4 kicsit, de persze ez se tart sokáig. A film végi nagy összecsapás előtt kapunk egy rettenetesen béna jelenetet: A kis raptorok állnak az emberek és az Indominus előtt, forgatják a fejüket, hogy na, kit együnk meg vacsorára? Na jó, legyen felemelő a pillanat, nekiugranak a nagynak. A harc végén pedig iszonyúan béna, ahogy a megmaradt raptor úgymond elköszön a gazditól, majd elsétál a sziget belsejébe (ha ember lett volna, akkor ellovagolt volna a naplementébe).
Klasszikus szereplő még a T-Rex. Az első részben ott maga volt a két lábon járó rémálom, ugye egy dzsippel is alig bírták lehagyni. Onnantól kezdve pedig a Rex folyamatosan lassult, az Elveszett világban kényelmesen elfutottak előle az erdőben menekülő emberek. És a Jurassic Worldben mi történik? Bryce Dallas Howard karaktere egy TŰSARKÚBAN lesprinteli a T-Rexet! Mondom, tűsarkúban.
Az InGen cég egyre inkább az Aliens gonosz vállalatára hasonlít, belevitték azt a baromságot, hogy fegyvert akarnak csinálni a raptorokból. A film végén a katonák sebtiben összecsomagolják az embriókat, és elviszik őket, emiatt sejtem, hogy akarnak újabb részt készíteni. Már látom is magam előtt, hogy ezt a szériát ugyanúgy fogják elrontani, ahogy a Kaptárat anno, már csak a dínóképességekkel ellátott szuperember / szupercsaj hiányzik a képből.
Mondok azért pozitívumot is. Szépen tisztelegtek az első rész előtt. Például a vezérlőterem egyik alkalmazottja Jurassic Parkos pólót hordott, illetve a két kölyök megtalálta azt az épületet, ahol az első rész végén a Rex összecsapott a raptorokkal, miközben Sam Neillék megpattanhattak. Szép volt, ahogy felemelik azt a szalagot, ami anno lehullott a földre abban a jelenetben. Viszont ha a filmek tudnának beszélni, akkor az első rész most valahol a hátsó sarokban pityeregne, és inkább letagadná az utódot.
Mi a helyzet a látvánnyal? Hát, oké, mondjuk, hogy rendben van, aki pusztán ennyivel megelégszik, az nagyon jól fog szórakozni a filmen. A zene viszont szörnyű. Nem vártam el John Williams színvonalat, de azt igen, hogy legalább passzoljon a jelenetekhez.
Összegezve: Aki dínókat akar látni, látványos jeleneteket, az elégedett lesz, aki kritikusabb szemmel néz filmeket, az viszont lehet, hogy nagyot fog csalódni. Feszültséget ne várjunk tőle, még az előző két rész is izgalmasabb volt ennél (pedig aztán azokkal is volt bőven probléma). Nekem egyszer elég volt.
